C-egyenes

A 2006-os pokol vs. ahogyan a Fidesz áll a demonstrációkhoz - A C-egyenesben: Gaudi-Nagy Tamás

A C-egyenes mai adásának vendége Gaudi-Nagy Tamás volt, akivel egy rendkívül összetett és sokakat foglalkoztató időszakot idéztünk fel. Arra vállalkoztunk, hogy nagyjából fél órában végigvesszük, milyen volt az élet az első Orbán Viktor vezette kormány bukása után, a 2002–2010 közötti időszakban, amikor az országot az MSZP–SZDSZ koalíció irányította. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédként és jogvédőként testközelből tapasztalta meg, hogyan lépett fel a hatalom a vele egyet nem értő állampolgárokkal szemben. A beszélgetés során felidézi az egyre feszültebbé váló utcai demonstrációk hangulatát, amikor a tiltakozások fokozatosan egyre keményebb és brutálisabb formát öltöttek – olykor olyan helyzeteket teremtve, amikor az érintetteknek az életüket féltve kellett menekülniük. Hogyan fest egy rendszer, amikor valóban megpróbálják elhallgattatni azokat, akik másban hisznek, mint a regnáló hatalom? Valóban igaz az a gyakran hallott állítás, hogy „régen minden jobb volt”, vagy ha közelebbről vizsgáljuk a 2002 és 2010 közötti időszakot, egészen más kép rajzolódik ki? Kollektív bűnbakképzés, politikai feszültségek és a közélet árnyoldalai – erről beszélgetünk a mai C-egyenesben. Érdemes lesz velünk tartani!
Műsorvezető: Forgács István
Vendég: Gaudi-Nagy Tamás

A fiatal cigány generáció túl van a “zsák krumpli” korszakon - A C-egyenesben: Sztojka Armandó

A C-egyenes legújabb epizódjának vendége Sztojka Armandó, influenszer, aki 26 évesen nemcsak tartalmat gyárt, hanem szemléletet is formál. Sokan talán úgy tekintenek rá, mint azon kevés kivételek egyikére, akik tudatos célkitűzésekkel, kemény munkával és stabil értékrenddel cáfolják a cigányságról kialakult sztereotípiákat. A beszélgetés végére azonban világossá válik: 2026-ban számottevő lehet azoknak a roma fiataloknak a száma, akik számára a motiváció már nem csupán az, hogy a többségi társadalom szemében „jobban mutassanak”, hanem hogy olyan életkörülményeket teremtsenek, amelyek generációkra előre biztosítják családjuk számára a stabil, normális életet. Az epizódban szó esik:
a roma társadalom valódi sokszínűségéről,
arról, milyen szándék húzódhat meg egyes tradíciók – például a fiatal kori házasodás – mögött,
miért van égető szükség olyan médiatartalmakra, amelyek nemcsak a kisebbségi fiatalokat, hanem a többségi társadalmat is megszólítják,
és arról is, hogy a közelgő választások idején milyen politikai kommunikáció bizonyulhat teljes zsákutcának, ha egy országban élő kisebbségről van szó.
Érdemes lesz velünk tartani!
Műsorvezető: Forgács István
Vendég: Sztojka Armandó, influenszer

A munka a romákat is nemesíti - A C-egyenesben: Oláh József

A C-Egyenes Kiskanyar mai adásának vendége Oláh József, más néven Bombó, építési vállalkozó, akit Salgótarjánban gyakorlatilag mindenki ismer. A beszélgetés egy fontos kérdéssel indul, vajon merre kell a romáknak előrehaladni a munka világában? Mit dolgoznak ma, és mit gondol erről Bombó, mint sikeres vállalkozó? A beszélgetés egyik igazán hangsúlyos része, amikor arról esik szó, hogy a romáknak az segít igazán, ha nem segélyt, hanem munkát kapnak. Nem a támogatások, hanem a munka teremtheti meg a jövőt. Mennyire állja meg a helyét ma az a kijelentés, hogy a sikerért igenis meg kell dolgozni? Sokan a célegyenesbe szeretnének érni, de a göröngyös utat már kevésbé vállalják, vajon hogyan lehet ezen a szemléletmódon változtatni? József megosztja saját tapasztalatait és meglátásait, hiszen vállalkozóként sok nehézségen ment keresztül, így érdemes meghallgatni a tanácsait. Felmerül az a kérdés is, vajon ma több roma dolgozik-e, mint 15 évvel ezelőtt. Vajon hogyan látja mindezt Oláh József? Érdemes lesz velünk tartani!
Műsorvezető: Forgács István 
Vendég: Oláh József

A nyócker nem sors - A C-egyenesben: Váradi József "Kicsi Tyson"

A C-Egyenes Kiskanyar legújabb adásában Forgács István vendége Váradi József, akinek életútja jóval több, mint néhány ismert rapdal a ’90-es évekből. Kicsi Tyson klasszikus zongorán kezdte, és sokáig jazz-zongoristának készült; példaképe Cziffra György volt, mígnem egy Oscar Peterson-lemez hallgatása közben megérezte, hogy a zene nemcsak technika, hanem szabadság és spirituális kapcsolódás is. Ez a felismerés nyitotta meg előtte az utat a hiphop felé, ahol később olyan előadók mellett tűnt fel, mint Majka és Dopeman. A beszélgetésben felidézi a magyar rap hőskorát, az első rapcsatákat az IFOR-os katonákkal, és azt az időszakot, amikor a gettókultúra megérkezett Józsefváros utcáira. Szó esik arról is, hogyan változott meg a VIII. kerület világa, és mi történik akkor, amikor a rossz lassan szalonképes lesz, az emberek pedig megtanulnak együtt élni vele. Kicsi Tyson számára az áldozati szerep sosem volt elfogadható válasz: nem hitt abban, hogy a születési hely végleg kijelöli a sorsot. Úgy látja, a legnagyobb veszély nem a szegénység, hanem az, amikor valaki elhiszi, hogy nincs választása. Ezért indítják el a „6-tól 10-ig” kreatív inspirációs programot, amely valódi alternatívát kínál a fiataloknak az önkifejezésen és a közösségen keresztül. A cél, hogy a gyerekek ne a pusztulásban, hanem az alkotásban találjanak erőt, és ne kelljen ugyanazon a lelki tisztítótűzön átmennie a következő generációnak is. Ez az adás egyszerre szól zenéről, hitről, felelősségről és arról a belső elhatározásról, amely eldönti, hogy valaki sodródik-e, vagy képes irányt váltani.
Műsorvezető: Forgács István
Vendég: Váradi József "Kicsi Tyson"

Néptánc és önismeret - A C-egyenesben: Papp Máté Bence

A C-Egyenes Kiskanyar mai adásának vendége Papp Máté Bence táncművész, akivel egy személyes hangvételű beszélgetésben közelebb kerülünk ahhoz, hogy megismerjük őt, mint alkotót és embert. Az beszélgetés elején arról beszélgetünk, hogyan lett az élete része a táncművészet, milyen út vezetett addig, ahol ma tart, és mi formálta pályáját az évek során. Szó esik arról is, milyen szerepe lehet a táncnak, a sportnak a fiatalok életében, illetve hogyan viszonyul a mai nemzedék a hagyományokhoz. A hagyományőrzés fontossága mellett azt is körbejárjuk, hogy a néptánc előadásmódja és stílusa miként változik napjainkban, létezik-e kortárs néptánc, és miben tér el az autentikus elemektől? A beszélgetés során Máté inspirációiról, példaképeiről és szakmai motivációiról is szó esik, valamint felidézi azokat az időszakokat, amikor mindaz, amit ma elért, még csak célként lebegett előtte. Családi történetekről is beszélgetünk, többek között édesapja tánchoz fűződő kapcsolatáról és betekintést kapunk a táncházmozgalom '80-as évekbeli indulásának világába is. Az adás végén a néptánc filmes világban való megjelenésére is kitérünk, pontosabban a “Magyar mennyegző” című mozifilmre, amely sokak számára meghatározó élményt nyújtott, és érzelmileg is mély nyomot hagyott mind a nézőkben, mind az alkotókban.

Jó példa a cigány fiatalok előtt - út a baranyai faluból az egyetemig - A C-egyenesben: Budai Dániel

Egyre több roma fiatal jut el a felsőoktatásig, így Budai Dániel szerint cigány diákként ma már egyáltalán nem számít csodabogárnak. A kis dél-baranyai faluból származó egyetemistára ennek ellenére felnéznek a falubeliek, akik számára Dani élete és céltudatossága példaként szolgál. Leendő tanárként már a gimnáziumi évek alatt is sokat segített az övéinek, hol egyszerű korrepetálással, hol életre szóló motiválással. Sosem várt el pozitív megkülönböztetést származása miatt, így kizárólag tehetségének és tudásának köszönhetően jutott el az addig csak filmeken látott messzi Amerikába, egy olyan régióból, ahol a többség a falut is ritkán hagyja el. Felelősséget érez azokért, akik hasonló körülmények között nőttek fel, így szeretné megosztani, továbbadni tudását és tapasztalatait a gyerekeknek. Célja a kötelező tananyagon túl valami sokkal fontosabbat is átadni: szeretné számukra megmutatni azt az utat, amit bejárhatnak, bárhonnan is jöttek. Dani úgy véli, a legfontosabb, hogy ismerjék önmagukat, hiszen ez az első és legfontosabb lépés ahhoz, hogy ne másolt, hanem saját célokat tűzzenek ki maguk elé.
Műsorvezető: Forgács István 
Vendég: Budai Dániel

Kinek kell tennie a romák elfogadásáért?

Rendkívül komoly témákat feszeget Forgács István és vendége: mi a cigány értelmiség feladata, bele kell-e avatkozniuk a roma közösségek életébe, és ha igen, hogyan? Egyáltalán a romatelepek lakói akarják mindezt? A kisebbségi értelmiség száma nő, ám még mindig új és kicsi rétege a nemzetnek, ezért sokszor kivetettnek érzik magukat: a többségi társadalom még nem, a roma társadalom már nem fogadja be őket igazán. Rézműves Benjámin Dániel politológus, kulturális antropológus ebbe a különleges világba kalauzol el minket. A beszélgetés során számos érvet ütköztetnek, és olyan kérdések is felmerülnek, amelyekre egyelőre nehéz egyértelmű választ adni. Szóba kerül az is, hogy mit jelent egyáltalán értelmiséginek lenni, a diploma teszi azzá az embert, vagy értelmiséginek számít az is, aki a maga közösségében kritikus, konstruktív és saját véleménnyel rendelkezik? A beszélgetés során arra is választ keresnek, hogy mi várható el egy roma értelmiségitől: elfogadjuk, ha karosszékantropológiát folytatnak, vagy elvárjuk tőlük, hogy menjenek ki terepre az érintettek közé? Az ő szerepük dolgozni a romák társadalmi elfogadásának növeléséért vagy mindez állami feladat? Szükségszerű tenni a szegregáció ellen, vagy az erőltetett deszegregációval rosszabb helyzetet is teremthetünk a jelenleginél? Rézműves Benjámin Dániel szerint Magyarország TOP 3 problémája között szerepel az a kérdés, hogy mit kezdünk az egyre növekvő roma közösségekkel, mit kell tennünk azért, hogy ne nőjön a romatelepek száma. A beszélgetés során tehát olyan létfontosságú kérdésekre keresik a választ, melyek hosszú távon biztosan nem maradhatnak válaszok és megoldások nélkül. Tartsanak velünk!
Műsorvezető: Forgács István
Vendég: Rézműves Benjamin

Az ember a brand mögött

A C-Egyenes mai adásának vendége Gáspár Győző, vagy ahogy egy ország megismerte: Győzike. Egy olyan beszélgetés érkezik, amely messze túlmutat a bulváron és a megszokott címkéken, őszintén és emberközeli oldalról közelítjük meg a mai témáinkat. Visszanyúlunk egészen 1998-ig, hogy megértsük, mikor és hogyan született meg Győző fejében a gondolat: hogy egy napon egy egész ország megismeri majd a nevét. Szó esik a Romantik indulásáról, a Dáridó korszakáról, az első országos sikerekről, és arról, hogyan vezetett mindez a „Győzike” név megszületéséhez. Mi köze volt mindehhez Bochkor Gábornak, a Big Brothernek, és hogyan lett egy becenév végül márkanév? Felidézzük a televíziózás egyik legnagyobb mérföldkövét: az RTL Klub első reality műsorát, a Győzike Show-t, amely hosszú évadokon át Magyarországot a képernyők elé szegezte. Hogyan indult el ez az egész? Miért lett ekkora siker? És mit jelentett mindez Győző számára akkor és ma? A beszélgetés egyik fontos része, hogy vajon ma szitokszó-e a „Gáspár család” kifejezés, hogy egyáltalán külön lehet-e választani Bea asszonyt, Gáspár Evelint és Győzikét? Hogyan kell ma “értelmezni" a Gáspár családot, és mit gondol erről maga Győzike? Győző őszintén beszél arról is, milyen érzés volt megélni, hogy nemcsak ő, hanem a felesége és az egyik lánya is celeb lett. Milyen apaként szembesülni azzal, hogy a saját gyermekét támadják a legkeményebb kommentekkel? Hogyan lehet ezt feldolgozni emberileg, családapaként? Kiderül az is, miért olyan fontos a vasárnapi családi ebédek a Gáspár-családban. Őszinte beszélgetések titkok nélkül, messziről elkerülve a félreértéseket. Győzike szerint ez is egy fontos pont az életükben, ami összetartja a családot akkor is, amikor a külvilág, a kommentelők nem kíméli őket. A műsorban egy kevésbé ismert oldal is előkerül, hiszen Győző komolyan beszél arról, mit jelent számára falvakat „örökbe fogadni”, és miért érzi kötelességének, hogy segítsen azoknak, akik nehezebb sorsból indulnak. Nem csak beszél empátiáról és példamutatásról, hanem tesz is érte. Mit jelent pontosan az, ha valaki “örökbe fogad” egy falvat, arról részéletesen beszámol Ez az epizód megmutatja Győzikét úgy, ahogy eddig ritkán láthattuk: emberként, férjként, apaként, ismert emberként és felelős közszereplőként. Tartsanak velünk!
 
Műsorvezető: Forgács István
Vendég: Gáspár Győző

Hit, megtérés és felelősség – A C-egyenesben: Jakab István, gyülekezeti vezető

A C-Egyenes legújabb epizódjában Jakab István, gyülekezet vezető mesél arról, hogyan él és gondolkodik a magyarországi cigány közösség a hit, a megtérés és a felelősség kérdéseiről. Mit jelent valóban átadni az életünket Istennek, és hogyan változik meg az ember, amikor megtér? Milyen szerepe lehet bűnvallásnak az életünkben, és mit tanít erről a Biblia?
Szóba kerülnek kemény kérdések is, például, hogy milyen problémák gyötrik a közösséget a kábítószer-függőség miatt? Hogyan vesznek el családok, hogyan válnak gyerekek árvákká a drog miatt, hogy 10-12 éves gyerekeket küldenek lopni a szülők, mert azok még nem büntethetőek. Mit tehetnek a roma vezetők és a társadalom közösen, hogy ezen változtatni lehessen?
A beszélgetésben szó esik arról is, hogyan látják a roma emberek Jézus Krisztus tanításait, mit gondolnak a bűn megbocsátásáról, különösen akkor, ha valaki a családjáért, a túlélésért követ el hibákat. Jakab István őszintén beszél arról is, miért olyan erős a roma hit, mit ad a gyülekezet, és miért érdemes belépni egy közösségbe, ahol a hit valódi megtartó erővé válik.
Hogyan lehet példát mutatni a többségi társadalom felé, milyen felelőssége van a roma közösségek vezetőinek, és hogyan lehet megváltoztatni az előítéleteket valódi tettekkel.
Műsorvezető: Forgács István
Vendég: Jakab István, gyülekezeti vezető

Pszichikai krízisben a társadalom? - A C-Egyenesben: Hal Melinda

Klinikai szakpszichológusként a társadalom széles rétegével találkozik a mindennapokban Hal Melinda. Állítja: a társadalom egy pszichológiai krízist él meg, amelyből azonban több miút is lehetséges. A mai C-Egyenesben Forgács István arról is kérdezi, hogy miként segíthet egy pszichológus a cigány közösségek speciális problémában?
Műsorvezető: Forgács István
Vendég: Hal Melinda, klinikai szakpszichológus